Számomra, mindig is különleges ünnep volt a karácsony. Nekem, nem az ajándékok, vagy a vásárlási láz tette mozgalmassá. Kicsit furcsáltam is mindig, hogy miért ebbe az irányba mennek el sokan, amikor ennél, sokkal nagyobb örömünk is lehet.

Ki tudja, hanyadszor látom a feldíszített várost, vagy itt-ott egy sétálgató télapót, vagy a házakra kitett fényfűzéreket, mégis, úgy tudok rácsodálkozni, mintha először látnám. Nem szeretem, se a hideget, se a telet, ilyenkor mégis, izgatottan várom, fog-e esni a hó? Persze, minden alkalommal, amikor nem esik, ugyanúgy, kicsit csalódott vagyok. Nem hiszek benne, hogy az ajándékoktól lenne meghitt, egy ünnep. Nem is értem, miért egymást ajándékozzuk, mikor Jézusnak van, születésnapja. Őt kell ünnepelni, neki jár ajándék. Ajándékba adhatjuk, az ő és egymás boldogságára, az egymás iránti szeretetünket, türelmünket, törődésünket. Természetesen, az lenne az igazi, hogy az év mindennapján, így legyen. Nem könnyű. Ez az időszak viszont, éppen jó alkalom arra, hogy kicsit elgondolkozzunk, mindezen, és kicsit tudatosabban figyeljünk rá. Már az is szép, ha törekedünk ebbe az irányba, és egyre könnyebben megvalósítjuk. Miért akarunk, erőnkön felül mindenféle tárgyi ajándékot adni? Miért nem hisszük el, hogy a legtöbb, amit adhatunk, az a szeretet? Miért gondoljuk, hogy a másik jobban örül egy új kütyünek, mint egy ölelésnek, vagy egy közös étkezésnek, beszélgetésnek? Vagy talán, nekünk egyszerűbb valamit megvenni, és átadni, mint az érzelmeinket kimutatni? Vannak még, egyáltalán érzelmeink?

Sokféle cikket szoktam olvasni, videókat nézni, asztrológiával kapcsolatban is. Őszinte reménnyel tölt el, hogy belépünk, a Vízőntő korszakába. Nagyon sokat lehetne erről írni, de a lényeg, hogy ez a szeretet korszaka lesz. Nagy változások lesznek(már el is kezdődtek, és nem mindenkinek fog kedvezni.) Talán, most inkább kilátástalannak tűnik a helyzet, rosszabbnak, mint bármikor. Én viszont, hiszek a csillagoknak, hiszek abban, hogy minden rendben van, és úgy van jól, ahogy történik, mert okkal történik. Tudom, hogy ez a karácsony, most sok szempontból más lesz, mert legtöbben, nem a megszokott életünket éljük. Sokaknak, nagy próba lesz. Lelkileg. Akiknek eddig a karácsony az üzletekbe rohangálásról szólt, talán most ebben nem lehet részük. Mi lesz, ha kiderül, hogy így jobban érzik magukat? Mi van, ha ''örülnek'' ennek a helyzetnek, mert rá tudják fogni, hogy miért nem tudják azt nyújtani, amit már eddig sem akartak? Én számtalan ismerősömet hallottam már, amint az egész karácsonyi vásárlásról nyűgként beszélt. Most letehetik a terhet! Félretehetik, az elvárásokat, a másoknak való megfelelési kényszert. Remélem, hogy végre, előtérbe kerül, hogy magunkból adjunk többet, az időnkből, energiánkból.

Mennyivel nagyobb érték! Mondhatjuk úgy is, hogy megfizethetetlen.